A nyughatatlan..


Borka Jani idén már sokadik alkalommal nyerte meg a Magyar Bajnokságot, és bár a szezon már véget ért, esze ágában sincs pihenni. Akkor sem tud elszakadni a pályától, ha éppen nem gyakorol, ilyenkor ugyanis krosszedzéseket tart.

Édesapjának köszönhetően, aki szintén híres motokrossz versenyző volt, Jani gyakorlatilag a depóben nőtt fel, a lehetőség tehát adott volt számára, hogy már egészen fiatalon megalapozza karrierjét. Ennek ellenére öt sokáig csak a BMX-ezés érdekelte, és csak tíz kora után kezdett el versenyezni. Tehetsége szinte egyből megmutatkozott, első junior éveiben ugyanis komolyabb felkészülés nélkül nyerte a viadalokat. A korai sikereket követően Jani hamar rájött, hogy profi szinten szeretné űzni ezt a sportot, és mivel sokszor úgy érezte, hogy a jobb eredmények elérésében kondíciója hátráltatja, egy több idejét töltötte edzésekkel. Azóta szinte minden napja a motokrosszról szól.

MX-time: Már jó pár éve csak a motorozás körül forog az életed, előfordult már, hogy nem volt kedved a gépre ülni vagy edzeni, és inkább mást csináltál volna helyette?

B.J.: Nem nagyon. Ehhez értek a legjobban, és örülök neki, hogy nap mint nap azzal foglalkozhatok, amit igazán szeretek. Persze néha fáradtnak érzi magát az ember, és nehéz kibújni az ágyból, de ilyenkor eszembe jut, mennyire szerencsés vagyok, hogy a munkám egyben a hobbim is. Ez a gondolat mindig átsegít a holtpontokon.









MX-time: ez azt jelenti, hogy a motorozást a munkádnak tartod?

B.J.: Igen is, meg nem is. Abban az értelemben igen, hogy ebből próbálok megélni, és pénzt szerezni a következő versenyekre, de amikor a motoron vagyok és húzom neki, akkor ez az utolsó dolog, amit az szembe jut…












MX-time: És az edzősködés hogy került a képbe?

B.J.: Először is meg kell jegyeznem, hogy remek támogatóim vannak, ami miatt nagyon szerencsésnek érzem magam. A motor, a felszerelések és a kiegészítők tekintetében szponzoraim mindent megadnak a számomra, sőt még ennél többet is, azonban a jelen gazdasági helyzetben egy magyar krosszos nem igazán tudna kizárólag a versenyzésből megélni. Az edzősködés azért adta magát, viszont csak a pénz miatt nem kezdtem volna bele. Rendkívüli élmény, hogy a tudásomat fiatal tehetségekkel és lelkes amatőrökkel oszthatom meg, a tanítványaim sikereit pedig sajátomként élem meg. Sokszor akkor is győztesnek érzem magam, mikor a pálya széléről nézem, milyen jól teljesít valamelyik nebulóm.

MX-time: Nem érzed néha úgy, hogy túl sok lemondással jár a profi szintű motorozás?

B.J.: Már többször előfordult, hogy a barátaim elhívtak egy buliba, de nem mehettem, mivel éppen edzenem kellett, vagy másnap versenyem volt. Ilyenkor persze mérges vagyok, de hamar túlteszem magam rajta. Rengeteg dolgot nélkülöznöm kell a sport miatt, de a lényeg, hogy sokkal többet ad nekem, mint amennyit elvesz tőlem.

MX-time: Mint például?

B.J.: Például rengeteg örömöt. Leírhatatlan érzés, mikor tökéletesen sikerül egy ugratás, vagy hibátlanul teljesítek egy kört, arról nem is beszélve, ha elsőként intenek le a kockás zászlóval.
Amennyiben egyszer már átélted ezeket az élményeket, akkor függővé válsz… Ennél is fontosabb, hogy ettől a sportol kitartást, akaraterőt és önbizalmat is kaptam, valamint lehetőséget, hogy megismerjem a saját korlátaimat és átléphessek rajtuk. Én egy rendkívül pörgős ember vagyok, és ahogy magamat ismerem, ha nem lenne a motorozás, akkor buliról bulira járnék, amit lássuk be, nem vezetne sok jóra. Szóval még az önfegyelmet is hozzáírhatjuk a listához.











MX-time: Mik a céljaid a versenyzést illetően?

B.J.: Természetesen szeretném minél többször megvédeni a Magyar Bajnoki címemet, és minden álmom, hogy a nemzetközi színtéren is helytálljak. Igazi sikernek azt tartanám, ha az MX1-es vb-n pontokat tudnék szerezni, és az idényt az első tíz versenyző között zárnám. Szívesen kipróbálnám magam az AMA futamain is.


MX-time: És látsz esélyt a világhírnévre?

B.J.: Ha nem látnék, akkor nem lenne értelme az egésznek, de nem szoktam az esélylatolgatással foglakozni. Az első lépésként jó lenne, ha lehúzhatnék egy-két szezont a belga, német vagy olasz bajnokságok egyikében. Édesapámmal folyamatosan azon dolgozunk, hogy megteremtsük erre a lehetőséget.
Addig pedig edzés, edzés, edzés és még több edzés.









MX-time: És ha a rengeteg edzés között akad egy kis szabadidőd, akkor ezt mivel szoktad elütni?

B.J.: Ez vicces, mert a felkészülési időszakban sokszor előfordul, hogy alig bírok reggel hét-nyolc körül kikelni az ágyból, viszont amikor meg ráérnék, akkor egyből kipattan a szemem. Az aktív pihenés híve vagyok, és egy percig sem bírok nyugton maradni. Nyáron, ha tehetem jetskizem, máskor meg a bicajom nyergében múlatom az időt, esetleg a barátaimmal megyek moziba, bulizni.

MX-time: És azon gondolkodtál már, hogy mihez kezdesz majd, ha már nem versenyzel?

B.J.: Ennyire előre nem szoktam tervezni. Per pillanat csak és kizárólag a versenyzésre koncentrálok, de abban biztos vagyok, hogy a profi karrierem után sem fogok eltávolodni a motokrossztól.



Szöveg: SAMPAPA

Fotó: Makk György

MX-time